SAPNewsTL, Dili : Ohin nu’udar loron mate Santu João Bosco alias Dom Bosku, Dom Bosku hanesan mestre, aman no belun ba foinsa’e sira tanba nia sempre hatudu ninia domin no dedikasaun liu husi ninia estuda, servisu no fo ninia moris ba foinsa’e sira iha sekulu XIX (1815-1888).
Santu Don Bosco moris iha Giovanni Melchiorre Bosco, Loron 16 Agustu 1815 no mate iha loron 31 Janeiru 1888, Dom Bosco hanesan mestre boot no padre katóliku ida ne’ebe fo nia totalidade hodi servi foinsa’e sira iha sékulu XIX liu ba kotuk.
Dom Bosco liu husi nia mensagem sira ne’ebe hakerek iha dokumentu oioin nia haktuir “For you i study, for you i work and for you i give my life (ba o ha’u estuda, ba o ha’u servisu no ba o ha’u fo ha’u nia moris)”, katak ba joven sira nia estuda, servi no fo ninia moris ba diak foinsa’e sira hotu nian.
Iha dokumentu seluk fali nia dehan ba foinsa’e sira katak “Foinsa’e sira, imi bele halimar, haksoit no haklalak ba, maibe keta halo sala”, signifika Dom bosco husu foinsa’e sira atu bele goza ninia direitu no liberdade sira liu husi jogu desportu sira sira, dansa, kanta no halimar maibe labele halo problema ka kria konflitu hanesan baku malu, tolok malu, odiu no vinga malu, to’o estraga malu ka oho malu.
Tanba Mestre Dom Bosco mos hateten, “Laiha foinsa’e ne’ebe aat, so iha deit foinsa’e ne’ebe presiza hetan apoia husi ema seluk”, katak foinsa’e ladiak laiha, maibe presiza ema ne’ebe bele apoia, fasilita, eduka, fo hanoin no fo koragem ba foinsa’e sira ne’ebe sei hela no la’o iha nakukun laran.
Santu Joao Bosco iha Italia: Nia hari’i kongregasaun espesiál ida atu serbí joven sira iha Estadus Unidus. Naran ne’e lori ba Santo Francisco, atu nune’e sira bele banati-tuir ninia laran-di’ak no laran-maus. Ohin loron, kongregasaun ne’e iha mundu tomak no fahe ba sentru edukasaun oioin inklui iha rai Timor Lorosa’e.
Don Bosco ninia esperiénsia iha ninia moris halo nia hakarak atu sai aman, belun no mestre ba oan sira ne’ebé nia haruka. Don Bosco mós bolu nu’udar “Aman, Mestre no Belun Juventude nian”.
Don Bosco mesak de’it mak iha dixipulu joven maizumenus na’in 20 (menus husi tinan 20) ne’ebé igreja rekoñese no la’o daudauk atu sai santu. La’ós hakfodak katak igreja ne’ebé proteje foin-sa’e sira mak hari’i ida-ne’e.
Dixipulu ida-ne’ebé di’ak liu mak San Dominic Savio, mane Biblia ne’ebé seidauk iha edukasaun bainhira nia mate. Dominic Savio mak dixipulu ida-ne’ebé aprende husi Joao Bosco. Laura Carmen Vicuna, feto-faluk ne’ebé tinan 13 mós mak naran Laura Viceuna. Nia mós sai nu’udar ema santa ida-ne’ebé sai Joao Bosco nia dixipulu.
Molok Don Bosco mate, Don Bosco hateten “Na’i, fo klamar mai ha’u, Buat seluk lori bá”. Don Bosco ne’ebe mate ho preparadu no iha serteza ba moris rohan la’ek nian ne’e hatudu ezemplu kmanek foinsa’e sira hodi moris tuir maromak nia liafuan no moris ho grasan no tulun maromak nian.
Ohin, sarani igreja katolika tomak iha mundu selebra loron Don Bosco ba dala atus ida tolunulu resin-neen (136), selebra ne’e hodi fanun fila fali foinsa’e sira iha mundu hodi banati tuir Don Bosco hodi servi malu nu’udar maromak.
Parabens, Parabens no Parabens ba familia Salesianu Don Bosco sira hotu iha Timor-Leste no iha mundu tomak.
Jornalista : Anina Martins