Dignifika Eroi Sira ! F-FRL & Telkomcel Lansa Fatuk Dahuluk Ba Konstrusaun Sítiu Istóriku Loihuno

SAPNewsTL, Viqueque: Xefe Estadu Maior Jenerál FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste (F-FDTL) Tenente Jenerál Falur Rate Laek hamutuk ho Telkomcel, Fundasaun Falur Rate Laek, no Prezidente Autoridade Munisípiu Viqueque lansa fatuk dahuluk ba konstrusaun fatin turismu istóriku no gerilla iha Loi-Hunu, Postu Administrativu Ossu, Munisípiu Viqueque.

Ekipa Kobertura – SAPNewsTL

Xefe Estadu Maior Jenerál FALINTIL-Forsa Defeza Timor-Leste Tenente Jenerál Falur Rate Laek hateten lansa fatuk dahuluk ne’e hodi memoriza no prezerva fatin istóriku iha Timor-Leste iha momentu prosesu ukun a’an.

“Ohin, hili fatin ida ne’e tamba konsidera fatin ne’e mós sai hanesan fatin istóriku ida bá Timor-Leste durante prosesu ukun a’an, nune’e hari’i fatin istóriku gerilla atu hanoin hikas istória durante tinan rua nulu resin ha’at nia laran (24)”.

“Fatin turistiku iha Leohuno ne’e uluk sai hanesan fatin luta ba libertasaun nasional forsa inimigu, tentara nasional sira monta nia komandu iha fatin ida ne’e no bolu kotis komandu parte nasional, tanba ne’e maka hakarak memoriza fatin sira hanesan ne’e”. Dehan Tenente jeral Falur Rate Laek Iha Leohuno Ossu, Kuarta 09/07/2025.

Tenente Jenerál Falur Rate Laek akresenta, iha ema barak hakerek istoria maibe konta deit sira nian no haluha ema ne’ebe durante luta hamutuk ho sira, nune’e hari’i monumentu ida hodi memoriza sira maske lakon vida maibe istoria no memoria nafatin iha.

“Ha’u iha agenda hanaran ilustrasaun da koperasaun, emoria viva luta libertasaun nasional, ohin loron ita iha faze ema hotu hakerek istória maibe kuandu ita hakerek istória, ita konta maka ita nia parte deit ema ne’ebe durante ita hamutuk hodi luta to’o mate nia istória laiha. Tanba ne’e maka iha inisiativa ida hakarak hari’i monumentu ida tau iha ne’e hodi memoriza komandu ne’ebe uluk iha ne’e maske sira lakon ona maibe istória no memoria sei iha”.

Tenente Jenerál konta, iha tempu luta povu Indonézia mos mate fakar ran hodi husik inan faluk no oan kiak, ran timoroan no Indonézia fakar iha fatin refere, nune’e hadia sai jardim, fatin turistiku ba jerasaun tuir mai hodi sira bele hatene ema barak mate iha fatin refere tanba atu hetan liberdade.

“Fatin ida ne’e mos uluk povu indonesia nia oan mos mai mate, fakar ran iha fatin ida ne’e, husik hela inan faluk no oan kiak barak iha indonesia.

Timoroan no Indonéziu sira-nia ran fakar iha fatin ida ne’e, “ita hadia fila fali sai fali jardim para jerasaun futuru mai sira bele hatene katak jardim ne’e nia ema maka indonesia no Timor ne’ebe mate iha fatin ida ne’e tanba libertasaun nasional”.

“Ha’u hakarak fatin ida ne’e sai Parke memorial ne’ebe dignifika mos vitima indonesia sira iha ne’e atu valoriza mos Indonesia nia oan ne’ebe fakar iha ne’e. Sai mos hanesan objetu turismu, objetivu ekonomiku no dignifika fatin sai fatin istóriku no lulik”.

Iha fatin hanesan, Vise-Presidente Telkomsel Heru Yulianto dehan Telkomcel iha kompromisu atu sustenta prezervasaun sítiu istóriku sira iha Timor-Leste hodi explora sítiu istóriku ne’ebe importante ba povu no nasaun.

“Ami iha komprimisiu atu sustenta prezervasaun sítiu istóriku iha Timor-Leste hodi explora sítiu istóriku ne’ebe importante ba povu no nasaun, bele fo hanoin foun kona-ba istória no bele hadia ekonomia lokal liu husi turizmu. Sítiu istóriku hanesan memória ne’ebe hanorin kona-ba buat ne’ebé passa ona, ne’e sei sai ensinamentu no fo hanoin ba jerasaun agora no mos ba jerasaun sira iha futuru,” hateten Vise Prezidente Telecomcel Heru Yulianto.

“Sítiu istóriku ne’e la’os deit importante ba edukasaun, maibé bele fo benefísiu ida tan ba ekonomia komunidade lokal. Tanba turizmu bele halo fatin sira ne’e sai atraksaun ba vizitante, esperiénsia iha rai seluk turizmu hanesan setor ne’ebé to’o ho lalais iha dezenvolvimentu ekonomia”.

Nia hatutan, “Telkomcel hanesan parte husi nasaun Timor-Leste, tanba ami moris no servisu iha ne’e. Ami sente katak ami tenke ajuda parte sira hotu ne’ebé bele no iha boa vontade atu dezenvolve sustentabilidade ekonomia, tanba estadu ida sei forte, se ekonomia forte,” nia hatete fali”.

Nia mós sublinha katak eskolla fatin iha lorosa’e la loos deit tanba istória, maibé mos tanba potensial iha área nee no seidauk iha promosaun turístika hanesan área sira seluk.

“La’os deit Dili ka Ramelau mak iha história, parte lorosa’e mós iha kontribuisaun boot ba luta libertasaun. Ami hakarak atu hadia no dezenvolve sítiu turístiku sira,” Heru hatete.

Iha aspektu konetividade, Heru afirma katak Telekomcel sei kontinua sustenta hodi garantia asesu fasil ba komunikasaun inklui internet.

“Graças a Deus, sinal Telkomcel iha fatin ne’e diak tebes. Ne’e bele ajuda iha komunikasaun no digitalizasaun sítiu istóriku hodi loke oportunidade atu hasai konteudu visual no modernu,” nia explika.

Vise Prezidente Telecomcel Heru afirma, Prezidente Primeiru husi Indonézia, Soekarno hateten katak: “Jas Merah – La bele haluha istória.” Nia hakarak atu fó enfázi katak valor istória ne’e universál, no nasaun ida-idak presiza hatene no valoriza nia istória”.

Iha fatin hanesan, Prezidente Autoridade Munisípiu Viqueque Francisco Cruz Simões de Gonjaga Soares hateten, dezenvolve fatin ne’e hodi valoriza fatin istóriku sira ne’ebe sai fatin estratéjiku ba rezisténsia sira iha tempu funu.

“Lansa fatuk dahuluk ba projetu konstrusaun sitiu turistiku ne’e atu valoriza fatin istóriku lubuk ida iha Viqueque, ne’ebé iha tinan barak liu ba sai fatin estratéjiku iha resisténsia hasoru forsa okupante”.

“Lansamentu fatuk ida ne’e laos deit simbólika, maibé hanesan sinal atu komesa konkretu ba dezenvolvimentu ba fatin istóriku iha Munisípiu Viqueque. Ida ne’e bele fó kontribuisaun ba reseita lokal nian liuhusi turizmu. País hotu-hotu iha nia istória rasik, tanba ne’e ita iha obrigasaun atu hatama valor ba fatin sira ne’ebé importante iha tempu ukun an”. Dehan Prezidente Autoriedade Munisipiu Vikeke Francisco Cruz Simões de Gonjaga Soares.

PAM Viqueque ne’e akresenta, fatin barak iha munisípiu Viqueque kolonializmu sira uza halo operasaun hasoru aswa’in no rezisténsia iha ai-laran, hafoin independénsia fatin sira sai sítiu istóriku ne’ebe iha valor ba edukasaun, memoria nasional no poténsia iha setór turizmu.

“Fatin lubuk ida ne’e iha tempu resisténsia sai estratéjiku ba inimigu nian, tanba iha ne’e mak halo operasaun hasoru aswa’in no rezisténsia sira iha ai-laran no vila-la. Depois independénsia, fatin ne’e sai hanesan sítiu istóriku ne’ebé iha valor ba edukasaun, memórian nasional no poténsia ba turizmu”.

Nia husu ba autoridade sira ne’ebé responsavel ba jestaun merkadu no turizmu atu identifika fatin istóriku seluk iha Viqueque, tanba iha boot potensia fatin sítiu turístiku hodi dezenvolve ekonomia rural.

“Ita iha Manuboe, Laline, Larigutu, no sei iha tan fatin barak ne’ebé seidauk identifika. Iha Waimori no parte Ossu mos iha akontesimentu istóriku ne’ebé importante, inklui fatin tiru monu elikópteru,” nia dehan.

Nia mos fó apelu ba komunidade sira iha Viqueque atu tau matan ba istória lokal no buka fatin sira ne’ebé bele konsidera hanesan patrimóniu istóriku.

“Fatin sira ne’e mak ita-nia hun no ita-nia fatuk inan, ita-nia dever atu prezerva no valoriza fatin istóriku sira atu bele dada turista, tantu nasional no internasionál”.

Iha serimónia lansamentu ne’e hetan partisipasaun maksimu hosi membru F-FDTL, Jerente Telkomcel, autoridade munisípiu Viqueque, estudante no komunidade sira.